Köszönöm a blogok szerzőinek, hogy önzetlenül megosztják másokkal a fotóikat, hogy ötletet merítsünk belőlük, vagy egyszerűen csak megcsodáljuk a mások által megalkotott csodákat.
Szokták mondani, hogy "a szem a lélek tükre", szerintem a megalkotott tárgyat is nevezhetnénk annak, mert benne van az alkotó szíve, lelke, egyénisége.
Ezúton is köszönöm a megálmodott és megosztott mintákat, melyeket megfűzve, vagy picit tovább gondolkodva rajta megszülethetnek az újabbnál újabb darabok. Ilyenkor rádöbbenek, hogy érdemes tanulni és fejlődni.
Történt még egy nagyon fontos esemény, mely talán életem egyik legfontosabb történése, augusztus 31-én házasságot kötöttem, azóta is szívesen emlékszem vissza. Ha lehetne visszapörgetném az idő kerekét, újra és újra átélném azokat a pillanatokat. LÁNYOK!!! Ne gondolkodjatok! Ha tehetitek menjetek férjhez, mert csodálatos érzés, nem tudja ezt az, aki nem élte át.
Sok kolléganőm, volt kolléganőm van, aki azt mondja nem akar férjhez menni.
Legfontosabb az, amit a szívünk mélyén érzünk. Én azt hiszem, jól döntöttem.
Köszönöm mindenkinek, aki támogatott!
Mutatok is pár képet, legszívesebben az összeset feltölteném!
Munkahelyemen a múzeumban...
Aláírás...
Repül a csokor, ki kapja el????
Menyecsketánc
Buli hajnalig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése